Dr. Agócs Gergely és  Arslanbek Sultanbekov előadása

2022. augusztus 12-én pénteken, 17 órától

Telkibe látogat a világhírű nogai népzenész és költő, Arslanbek Sultanbekov és Agócs Gergely magyar népzenész, népzene kutató!
Az előadás 17:00-kor kezdődik a Telki Közösségi Házban.

Előadás a magyar zene eredetének kutatásairól zenei illusztrációkkal.

A magyar népzene jellemző alakzatainak összehasonlító vizsgálata alapján kimutatható, hogy zenefolklórunk dallamrepertoárjának törzsanyaga leginkább az eurázsiai füves puszta kultúráiban, s itt is elsősorban a türk nyelveket beszélő népcsoportok körében feltárt zenei hagyománnyal mutat rokonságot. Az elsőként Kodály által tárgyalt kapcsolatrendszer a Kaukázus északi előterében (illetve e régió tágabb földrajzi környezetében) élő türk népek zenefolklórjának irányában a korábbiaknál még hangsúlyosabban körvonalazódik. Dr. Agócs Gergely előadásában nogaj, karacsáj-balkár, kumuk és karakalpak népdalok, illetve az ezekhez illeszkedő magyar népzenei dallampéldák mentén feltárulnak előttünk az utóbbi évek saját gyűjtései során felfedezett párhuzamok rejtett dimenziói.
Az előadás meglepetés vendége a világhírű Arslanbek Sultanbekov, nogai népzenész és költő, a török világ sztár-dombrazenésze.

Dr. Agócs Gergely életrajza:

Gyermekkora legnagyobb részét nagyszüleinél, Füleken és környékén töltötte. A népzene iránti érdeklődése is itt bontakozott ki. 1987-ben a losonci Építőipari Középiskola földmérő-térképész szakán érettségizett. Egyetemi évei óta Magyarországon él. Felesége, Pulen Csilla 1992-ben szerzett tanári diplomát a pozsonyi egyetemen, magyar nyelv és irodalom–történelem szakpáron, történelemből doktorált. Három gyermekük van: Márton (1995, szintén népzenész[1]), Julianna (1997) és István (2000). 2001. október 1-jétől a budapesti Hagyományok Háza budai központjában dolgozik mint a Népművészeti Műhely (Közművelődési Tár) vezetője.

Tizenhat évesen, 1985-ben ment el először népdalt gyűjteni, és azóta kb. 750 órányi felvételt sikerült rögzítenie. A gyűjtések légköre alakította ki benne a késztetést a folklórban való elmélyülésre, a nóták, a táncok megtanulására, a hangszeres muzsikálásra. 1987-ben a kassai Csámborgó Zenekar tagjaként kezdett el zenélni. 1988-tól van kapcsolatban az MTA ZTI-vel. 1990-ben egyik alapító tagja volt a Szlovákiai Magyar Folklórszövetségnek, s itt a népzenei szekció munkáját irányította mindaddig, amíg ehhez megvoltak a szükséges keretek, azaz 1996 őszéig. 1990–1992 között a pozsonyi Szőttes Kamara Néptáncegyüttes énekes-hangszeres szólistája volt. 1993-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere díjat. Ezek után az éneklés mellett megtanult dudán játszani és zenész lett. A dudán kívül furulyázik, tárogatózik, bizonyos szinten klarinétozik és hegedűn is játszik. Remek népi furulyagyűjteménye van.

1997-ben szerezte diplomáját az ELTE BTK néprajz szakán. Szakdolgozatát folklorisztikából írta „Egy szürke meg egy hamuszín galamb – A hagyományos szellemi kultúra egy nógrádi magyar pásztor életében” címmel. Az akkor 80 éves Pál Pista bácsiról, az „utolsó magyar dudásról” szól, aki egyik példaképe, mestere, „fogadott nagyapja”. Az egyetem elvégeztével az MTA Zenetudományi Intézetében helyezkedett el mint népzenekutató. Összehasonlító folklorisztikából doktorált, az egyetem PhD-programjának keretében. A Hegedős együttes (ma Fonó Zenekar) tagjaként hivatásos zenész. Most is itt zenél, de elindult önálló utakon is, előadói estjein az énekelt és a hangszeres népzene mellett magyar népmeséket is szokott mondani. 1999 márciusától 2000 nyaráig vezette a Fonó Budai Zeneház „Utolsó Óra” népzenegyűjtő programját.

2000 szeptemberében tíznapos gyűjtőutat szervezett az észak-kaukázusi balkárok és karacsájok körében, és gyűjtései között a magyar mellett szlovák, ruszin, gurálok–lengyelek, cigányok, románok, horvátok, udmurtok, komik, nogajok, baskírok és kabardok folklóranyaga is szerepel. 1992 óta szerepel magyarországi népzenei antológiákon (Táncháztalálkozó lemezek stb.), 1998-tól pedig zenekarával több lemezt is kiadott, ezek többségének zenei szerkesztése az ő feladata volt.

2013. november 22-én az m1 televízió Életművész és 2014. április 2-án a Kossuth Rádió Arcvonások című műsorában mutatta be munkásságát.
(Forrás : Wikipédia)

Arslanbek Sultanbekov életrajz:

Arslanbek Sultanbekov 1965. április 23-án született a Szovjetunió Karacsaj-Cserhát Autonóm Területén, Erkin-Khalk aulban. A középiskolát 1983-ban fejezte be. Katonai szolgálatát 1985-ig az Arhangelszk tartományban teljesítette.

1985-ben végzett zeneiskolában klasszikus gitár szakon. 1989-ben, miután létrehozta a nogai zenei csoportot, kiadták első CD-jüket Nogay Keşeler (Nogai éjszakák) címmel. Ugyanebben az évben első helyezést ért el a Karacsaj-Cserhát Köztársaság Bárdfesztiválján. 1994-ben elnyerte a Karacsaj-Cserhát Köztársaság Nemzeti Művésze és „A Köztársaság legszebb hangja” címet. Olyan 15-17. századi nogai költők verseihez komponált zenét, akiket tanulmányozott, mint Şal-Kiyiz Tilenşi oğlu, Asan Kaygılı, Kaz-Tuvgan Süyüniş oğlu és Dosmambet Azavlı.

Diszkográfia:
Nogay Keşeler (1992)
Nogay El (1998)
Aşşı Su (2008)
Osman Bey[2] (2020)
Yalan Dünya[1](Forrás: Wikipedia)

 
További információ: 

https://www.facebook.com/events/758255371889930/ 

Várunk mindenkit szeretettel!